Murter és Kornati-szigetek történelme

Murter és Kornati története nem sorsdöntő események, híres uralkodók, bátor hódítók, nagy festők története, amelyről az iskolai tankönyvekben olvashatnak, vagy amelyet múzeumokban bámulhatnak. Ez a történelem a szárazfalak kilóméterei által íródott a kornati legelőkön, az olajfaerdőkön és szőlőskerteken, amelyek a semmi közepén sarjadnak, karszttól elraboltan. A kis kikötők (mólók) története ez, a tökéletesen megtervezett hajóknak, kőházaknak és a boltozott kisutcáknak. Ha egy rövid kirándulást tesz Murterre vagy Kornati-szigetekre, világossá válik, hogy ezekből a falakból emberi sorsok ezrei szólalnak meg. A kis ember történetét mesélik, és annak törekvéseit, hogy a sivár környezetét minél lakhatóbbá tegye. Ódát énekelnek az emberi kitartásnak és akaratnak. 

Murter és Kornati történetéről e web-oldalakon tudhat meg többet néhány érdekes mesén, vagy időrendben feltűntetett kulcseseményeken keresztül. A forrása többnyire Ferić Stanko "Murterski otočni brevijar" (Murteri szigeti breviárium) c. könyve, kiadva a Kornati Nemzeti Park együttműködésével. A könyv minden jobb idegenforgalmi irodában kapható.

Colentum

Colentum antik város, amelynek a, nagyrészt a tenger által befedett, maradványai Hramina-szurdok északi részén, Gradina-hegy aljában fekszenek, nagy virágzását valószinűleg Néró (37.-68.) és Vespasianus (9.-79.) római császárok korában élte meg, akiknek érmeit az első, 1907 és 1909 között végzett régészeti kutatások során felfedezték. A városnak tipikus antik építészete volt, emeletes házak, víztárolók, termák és kőtáblákkal kikövezett szűk utcák, amelyek nagyon hasonlítanak a mai, a dalmát városok régi részeiben, így Murter régi részében is, található utcáknak.
Feltételeződik, hogy Colentumot a 2.század elején ledöntötték és kirabolták a kalózok, s arról is van jelzés, hogy tűzvészben pusztult el. A part melletti romoknak egy részét felújították, de Colentum soha többé nem tudta visszanyerni az elsődleges fényét. Egyes megőrzött találmányok megtekinthetők a murteri könyvtárban, a "Murter u svijetlu - najnovijih arheoloških  istraživanja" (Murter a legújabb régészeti kutatások - fényében) című kiállítás keretén belül.

Mit jelent a Murter-sziget neve?

Már néhány évszázadon át a tudósok igyekezik megfejteni, hogy mit jelent Murter sziget és település neve. Sokáig volt érvényes az az elmélet, amely szerint a sziget neve kapcsolatban áll a halállal, de újabbi időben a szakemberek inkább ahhoz a véleményhez csatlakoznak, hogy Murter nevét az antik kőmozsár, amely az olajpréselőnek egy része volt, elnevezésével lehet értelmezni - mortarium. Általában, Murtert éveken át különböző neveken említik. Eleinte Colentum, azután Srimač, Mortar, Mortura, Mortaro, Morter, végül pedig Murter.

Horvátok Murter-szigeten

Feltételeződik, hogy a horvátok a legkorábbi időkben érkeztek Murterra, tehát talán már a 7. században. Ezt a feltevést nem erősítette meg a tudomány, s a pillanatnyilag legrégibb bizonyítékok a 9. századból származnak. E korból származik az ezüst halántékdísz, amelyet a két kivizsgált, a gradinai helyi temetőben 1974-ben felfedezett óhorvát sír egyikében találtak meg. A halántékdísz egyedülálló óhorvát ékszer. A horvát nők ezt az egyedi díszt, amely más népnél nem ismert, valószinűleg úgy hordták, hogy a halántéknál levő hajba fonták.

A Murteri gajeta

Kevés az olyan hajó, amely oly sikeresen megélte és túlélte a műanyagból való hajóépítésnek korát, mint a legendáris murteri gajeta. A szigetlakók szükségeihez és Kornati-szigetekig való nehéz utazásokhoz alkalmazott hajót százéves tartósság és biztos hajózás jellemzi, még akkor is, ha a többi hajó szélárnyékot keres magának. A korai gajetákat vitorlák vagy evezők indították. Teljesen fedett fedélzetű hajó hosszának a felén egy nagyobb fedélzetajtó volt fedővel, az orrán és a farán pedig a fedélzet alatti térségbe vezető kisebb nyílások. Az árbocuk kissé a hajóorr felé hajolt, a vitorla pedig háromszögű volt. A murterin kívül, közismertek még a komizsai, a lopudi és a korcsulai gajeta.

Kik a Kurnatarok?

A Kurnatar elnevezés alatt Murter, a Murter-sziget legnagyobb és legrégibb településének a lakosaira gondolunk. Kurnatarok majdnem minden kornati, a Kornati Nemzeti Parkon belüli és kívüli, szigetnek a tulajdonosai. A murteriek a 17. században jöttek Kornati-szigetekre, abban az időben, amikor a török betörések miatt már nem tudtak hozzáférni a szárazföldi birtokaikhoz. A 19. sz. közepén a murteriek (és kisebb számban a betinaiak és Zaglave lakói Dugi otokon) kiváltani kezdték a kornati szigeteket, s 1896-ban a szigetek egyetlen tulajdonosai lettek. A tengerentúli birtokaik miatt a murteri földművesek tengerészekké, halászokká és hajóépítészekké váltak.

Kornati: élet és halál

Kornati-szigetek néhány évszázadon át élet és halál kérdése voltak Murter lakosainak. Azokban az időkben, amikor a háború miatt elérhetetlenek lettek a szárazföldi birtokaik, Kornati-szigetek túlélést biztosítottak nekik. De Kornati meg is adóztatták őket. A Kornati szigetekig való távolságot többnyire saját izomerővel kellett legyőzniük. A hosszú és fárasztó utazás, rossz időjárás, és a kimerítő evezés rontották a Kurnatarok egészségét. A Kurnatarok élete Kornati-szigetek miatt, amelyek lehetővé is tették a túlélésüket, nehéz és rövid volt. Mégis, másik oldala is van a történetnek. A kornati pásztorok, a kornati birkák őrzői és Murter ritka látogatói, hosszan éltek. Egy legenda maradt fenn Didov Mate kornati pásztorról, aki szint 150 éves korában halt meg!

VIII. Eduárd brit király kornati vigasztalása

VIII. Eduárd brit király olyan uralkodóként lett világhírű, akinek a szerelem fontosabb volt a királyi koronánál. 1936-ban lett király és ugyanabban az évben adbikált, nem akarván lemondani a szeretett nővel való nősülésről. E döntő évben VIII. Eduárd király Kornati-szigeteken nyaralt. Halászva pihent, napjait pedig a kornati szigetcsoporton való hajózásban töltötte a "Nahlin" yachtján, akkoriban leggyorsabb yachton a világon. Lehet, hogy szándékosan választotta éppen a képregényes Kornati-szigeteket, hogy ott oldja meg csendben a nehéz kétségét: a királyi korona vagy a szeretett nő?

A fogadalmi kápolnák

A fogadalmi kápolnákat, a szentek tisztelésének helyszíneit, az út mellett, az útkereszteződéseken, a szigeti és a szárazföldi hegyfokokon, már több mint hatszáz éven át építik a halászok, földművesek, hogy így megjelöljék az élet fontos pillanatait, segítséget kérjenek, vagy egészséget és családaik védelmét. A kápolnák többségét Nagyasszonynak (77), kevesebbet Szent Antal halászok védőszentjének, és Szent Miklós utasok és tengerészek védőszentjének szentelték. Ismert még számos kápolna a murteri és kornati szigeteken. Láthatók Siten, Gangarolán, Žuton, Kornaton, Smokvicán...

Murter története

1.sz. Gradina-hegy aljában a rómaiak Colentum nevű kisvárost alapítottak. Plinius említi a Historia Naturalis harmadik könyvében.
9. sz. A nagy népvándorlás korában egy szláv népcsoport átjött a szigetre. Ahol termékeny talajt, forrási vizet és kedvező védelmi stratégiai körülményeket találtak, település jött létre.
1298. Murter-települést Villa Magna néven említik, mint 36 háznyi és 203 lakónyi települést, amelynek már saját plébániája van.
1412. Felépült a plébániai Szent Mihály-templom, a plébánia védőszentje tiszteletére.
1688. Felépült a Gradinai Nagyasszony-templom, Nagyasszony társulata (Gospina bratovština) már  1480 előtt létezett.
1760. Felépült a kis Szent Rok-templom, a pestistól megvédő szent köszönetére.
1774. Fortis apát a "Viaggio in Dalmazia" c. művében hozza elő Divnić "U pohvalu od grada Šibenika" (Köszönetre Šibenik várostól) c. versét, amelyben egy Srimač-szigeti bort dicsőitő kétsoros áll.
18. sz. vége Murter neve mellett használatba lépnek még az olaszosított elnevezések Mortar, Murtar, Murter.
1866. A Horvát illír mozgalom hatására megalapul Murterben a Népi könyvtár, mint a falusi műveltség társasága.
1910. Felépül a modern olajgyár, ahol magas minősegű olivaolajat gyártanak.
1913. A nagy nemzetközi olajkiállításon a franciaországi Eix-ben a murteriek aranyérmet nyernek az olaj minőségéért.
20 sz. Eleje Fejlődik a Murter-sziget turizmusa. A Murter település fürdőhely-szövetkezetéből és a Tisno települési Borovnik szállodából jön létre a sziget mai turisztikai gazdasága.

Kornati története

1 sz. Az európai kultúra első enciklopédiai művének a szerzője, Plinius Senior említi Kornati szigeteket Crateae néven.
6. sz. Justinianus bizánci császár várat épít Kornat-szigeten, Tarac mező felett.
1311. Kornatira használják az Encornata elnevezést, amelyből valószinűleg a mai név Kornati keletkezett.
1354. Kornatot Insula Sancta Mariae néven említik.
1515. Kornat-szigetet először említik horvát nevén - Stomorin otok (Stomora szigete)
16 sz. A Kornat-szigeti Tarac mezőn elhelyezkedett ókeresztény templom maradványain felépült a Mária Fogantatása - templom, amelynek a mai elnevezése Tarac Nagyasszonya-Tenger Királynője - templom.
13.sz - 18. sz. Kornatinak különböző elnevezései vannak, mint: Incornat, Corona, Coronata.
1627.-1859. Változnak az egyes szigetek bérlői és tulajdonosai.
1859-1890. A Murter-sziget jobbágyai szabadok lettek és kiváltják a kornati szigeteket.
1980. Kinevezik a Kornati Nemzeti Parkot, amelynek része akkoriban a Dugi otoki Telašćica is.