Kornati szigetek

48°47,60`N / 15°37,20`E
Nemzeti Park: 89 sziget
Alsó Kornati: Sit, Žut és a környező szigetek
Felső Kornati: Kornat és a környező szigetek
A szárazföld területe: 69 km2
A tenger területe: 300 km2
Települések: nem állandóan lakottak

Kornati szigetcsoport az egész Földközi tenger legsűrűbb szigetcsoportja. Žirje, Dugi otok és Pašman szigetek között helyezkedik el. A szigetcsoport két csoportból áll: Donji (alsó) Kornati és Gornji (felső) Kornati. Gornji Kornati szigetcsoportot Sit és Žut és a környező szigetek, Donji Kornati pedig Kornat-sziget és a közeli szigetek teszik.
A 152 Kornati sziget közül 89 sziget különleges szépségük, tagolt partjai és gazdag tengeri növény- és állatvilága miatt, 1980–ban nemzeti park lett.

A Kornati szigetek egyik leglátványosabb természeti jelensége a Donji Kornati nyílt tenger felé néző kliffjei. A kliffeket régi idők ótakoronáknak nevezik (corona), és valószinűleg így keletkezett a Kornati elnevezés is. A legmagasabb kornati kliffek Klobučar (80 m), Mana (65 m), Rašip veli (64 m) szigeteken találhatók. E hegyszorosok tengeralatti végei 100 m mélységet is elérnek.   

A kliffek és egyes szigetek legkülönbözőbb alakjai mellett, érdekességként feltűnnek még a Kornati, Katina és Dugi Otok között elhelyezkedett Mala és Vela Proversa tengerszorosok. Mala Proversa igazából még a római korban kiásott, hajózásra szánt gázló, amiről tanúskodnak az ottani régészeti találmányok (az I. századi épület és vivárium - halmedence maradványai).
Különleges jelenség szintén Vela ploča vagy Magazinova škrila, 9100m2-es sima, csupasz mészkőterület Metlina (237 m), Kornat-sziget legmagasabb csúcsának az aljában.  

Először hajózva Kornati szigetek között, minden ember, hajós vagy kiránduló, észreveszi a több száz méter hosszú ún. szárazfalakat, amelyeket ősapáink kérges kezei építettek tengeri viharban és kánikulában, abban a célban, hogy megőrizzék birtokukat, megvédjék saját „legelőiket”, és megakadályozzák a birkáik átjárását az egyik birtokból a másikba. Pl. Kornat-szigeten e falak hosszúsága 70 km.

E szigeteken az élet központja valamikor Tarac mező körül volt, ami felett a 6. század körül épült Tureta-vár magaslik. Itt helyezkedik el szintén a 16. századbeli ókeresztény templom maradványain épült Tarac Nagyasszonya, Tenger Királynője templom. Murter-sziget hívői minden évben, július első vasárnapján, zarándokolnak a Tarac Nagyasszonyához, a fogadalmi hajós körmenet pedig az egyik legszebb és legérdekesebb vallási esemény Horvátországban.

Ma Kornati nem állandóan lakott terület, de Žut, Sit, Kornat és a hozzájuk tartozó szigetek szelíd, jól védett szurdokaiban szétszórt földműves és halászházak elárulják a tulajdonosaik ittlétét. Ma ezek a portok, éttermekké és „robinzoni” turizmusra szánt elhelyezési egységekké átalakulva, hajósok és turisták kedvenc célpontjaivá váltak.

Kornati igazi paradicsomot jelképeznek a hajósoknak, búvároknak és mindazoknak, akik élvezni tudják az érintetlen és gyönyörű természet magányát.

Kornat

Kornat a legnagyobb, legmagasabb, leghosszabb és legismertebb sziget a šibeniki szigetvilágban, egyben a legnagyobb horvát sziget, melynek nincsenek állandó jelleggel lakott települései. A sziget észak-keleti része gyengén tagolt, kevés öböllel, ezzel szemben a  dél-nyugati part kifejezetten tagolt. A sziget legismertebb öblei az Opat, Kravljačica, Vruje, Strižnja, és a Lučica. Kornat-szigete ismert az atraktív hegycsúcsairól,Tureta erődjéről, a Tarcai Nagyasszony templomáról és a „ Magazinova škrila“ nagy sík  szikláról.

Žut

A Kornati szigetvilág második legnagyobb szigete a Žut sziget. A Kornat-sziget mellett  helyezkedik el, melytől a Žutski csatorna választja el. Olajfa ültetvényeiről és kitűnő minőségű olajáról ismert. Legismertebb öblei a Bizikovica, Golubovac, Pinizel, Sabuni, Dragišina, Žešnja és más. A szigeten ACI kikötő van.

Sit

Sit az egyik kevésbbé ismert nagyobb Kornati sziget. A sziget tája szelídebb és vonzóbb az alsó Kornati szigetekétől. A Sit és a Pašman szigeteket a Közép (Srednji) csatorna választja el amely a legjobb hajózható út a zadari és a šibeniki vizeken. Legismertebb öblei a Dulukina, Šumica, Ćitapićeva és a Đunđurina öböl.